A Guardiola-féle sikerkorszak óta fokozottan figyel a sajtó azokra a szakemberekre, akik valamikor az FC Barcelonánál játszottak és / vagy dolgoztak, és ott megszerzett tudásukat azóta máshol kívánják kamatoztatni. Ha megnézzük azt a képet, amelyet az FCBarcelona.cat oldal közölt, akkor láthatjuk, hogy nem újdonság, hogy a gránátvörös-kékeknél eltöltött idő jól fest a szakmai önéletrajzokban:

Megismernéd Schustert és Guardiolát a klubcímerek nélkül is?

Bizony, nem kis kluboknál vitézkednek srácok, és nem csak Európában. Azon talán meg sem lepődünk, hogy Hollandia három topcsapatánál kiket találunk. Azt viszont valószínűleg kevesebben tudták, hogy Argentínában is két nagy nevű csapatnál van ex-barcelonai: az Estudiantest Mauricio Pellegrino, a San Lorenzót pedig Juan Antonio Pizzi edzi. A fenti úriemberek közül sokan már nem csak játékosként, hanem edzőként is bizonyítottak,  és semmi esetre sem mondhatjuk erre a tizenkettőre, hogy egy tucat.

A népsportos Juve-blog elhíresült gyorskommentje ihlette ennek a bejegyzésnek a címét, de ha még maga Tito Vilanova is majdnem így nyilatkozik Neymar érkezéséről, akkor mondhatjuk, hogy van valami abban, amit úton-útfélen hangoztattak az ifjú brazil kapcsán a népsportos hozzászólók. Mert vitathatatlan, hogy szép, és odaát Latin-Amerikában eredményes is, amit ez a srác művel. Tényleg bámulatos. Kérdés viszont, hogy például Pepe és Ramos meddig tűrné, ha ilyen módon próbálja valaki őket alázni:

Egy szelídebb európai védő ugyanis minimum odabök, aztán legfeljebb nem a labdát találja el, és ha elkésik, akkor meg jöhet a szabadrúgás. Egy keményebb és butább fickó viszont hamar megunja ezt, aztán ha olyanja van, strestikezik egyet, és akkor már a szerencsén is múlik, hogyan jön ki Neymar az esetből. Pedig alapvetően jó dolog, hogy Brazília legnagyobb ígérete Barcelonába érkezik, és mondjuk ki, a katalánoknak szüksége is volt egy ilyen horderejű igazolásra.

Egyszer már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy Lionel Messi vagy Gerd Müller rekordja volt-e a nagyobb csoda. Akkor elsősorban a statisztikákkal bíbelődtünk, és a két játékos stílusát éppen csak érintőlegesen említettük. Sledger barátom viszont hozott egy remek újságot Angliából: a Backpass magazint, ami a szigetország retrós focis kiadványa. Ebbe Hyder Jawad írt egy érdekes és hosszú összehasonlítást a két gólzsákról, amelyet most lefordítok, mert tanulságos (ahol pedig eszembe jut valami az olvasottakról, ott dőlt betűkkel teszek pár megjegyzést zárójelben). Jó olvasgatást!

Tudjuk, sokan unják már, de páran talán mégsem. Persze, a csapból is az folyik, hogy Messi megdöntötte Gerd Müller 1972-es gólrekordját a hétvégén, hiszen a Real Betis elleni duplájával már 86 szerzett gólnál jár a 2012-es naptári évben.

A reakciók vegyesek. Gerd Müller reméli, hogy az új rekord is kitart 40 évig, mert szerinte Messivel minden rendben van egyetlen apró hibán kívül: nem a Bayern Münchenben játszik. Persze, a most aktív csatárok közül nem mindenki boldog, legalábbis Zlatan Ibrahimovic biztosan nem az. A svéd szerint ő is könnyedén elérhette volna ezt a gólszámot, ha annyi tizenegyest rúghatott volna, mint argentin kollégája. Erre némi cinizmussal mondhatnánk, hogy neki is lett volna lehetősége, hiszen játszhatott eleget Barcelonában, de ne mondjunk ilyeneket, mert az angol FourFourTwo magazin remek infógrafikája segít összehasonlítani a két gólzsák teljesítményét. Mármint Müllerét és Messiét, természetesen.

Angol részről Vilmos herceg, az FA elnöke is bejelentette, hogy lemondja részvételét a 2012-es Európa-bajnokság ukrajnai rendezésű eseményein. Nem ő az első politikus, aki bojkotott hirdet a társrendező országgal szemben, de mivel mindezt az angol labdarúgó szövetség fejeként teszi, távolmaradása talán fájóbb az ukránok számára, mint mondjuk Merkel asszonyé. Mint ismert, a diplomáciai feszültség oka az, hogy Julija Timosenko ex-miniszterelnököt bebörtönözték, és a hírek szerint őrzői emberi méltóságában is megsértették, és bántalmazták.

Nehéz ügy, amelyben nehéz állást foglalni (tetszettek volna akkor gondolkodni, amikor Ukrajnának adták a tornát, Kínának meg az olimpiát), így nem is teszem, inkább emlékeztetnék két korábbi, és egyértelműbb esetre.

És mégis van! A San Martín–Estudiantes meccs ezzel dőlt el. Szegény Diego Sosa.

Apertura. Magyarul nyitány, de a foci világában sokkal több annál. Így hívják a két félszezonból álló argentin bajnokság tavaszi felvonását (igen, basszus, ott most a nyár jön, nem a tél...), melynek a végén ugyanúgy bajnokot hirdetnek, mint télen. Az óriási presztízzsel járó címet pedig most Buenos Aires és az ország legnépszerűbb csapata, a Boca Juniors nyerte, miután 3–0-ra legyőzte a Banfieldet. Ahogy a képeket nézem, a flipperes góltól Rivero bombájáig, azt mondom, ez is egy hihetetlenül izgalmas és szórakoztató bajnokság, ahol a hangulat is óriási, és a kommentátorok is szenzációsak. Valakik oda születnek, valakik meg csak vágynak oda, de az biztos, hogy a bakancslistára fel kell venni egy Boca-meccset is.

Az egész brazil nemzet és a Santos nyugállományba helyezett csillaga, Pelé úgy döntött elküldi Lionel Messinek az életéről készült 2004-es kiadású dokumentumfilmet. Nemrég az FC Barcelona támadója, korunk egyik legelismertebb labdarúgója, Lionel Messi elismerte, sosem látta játszani a brazil félistent. A továbbiakban olvashatjátok Pelé visszabökését Messi irányába!

Szerda este Argentína megint csalódást keltő játékkal egy gól nélküli döntetlent ért el Kolumbia ellen második csoportmeccsén a Copa Américán. A dolog már csak azért is ciki Messiéknek, mert saját szurkolóik előtt játszhatják végig a tornát, és valószínűleg nem felemelő érzés tízezrek füttykoncertjét hallgatni már az első félidőt követő szünetben is. A szövetségi kapitány, Sergio Batista is csalódottan nyilatkozta, hogy a dolgok nagyon nem úgy mennek, ahogy kellene, és hogy a csapat messze nem azt nyújtja, amit a felkészülési barátságos meccseken mutatott. Mindennek ellenére a meccs utáni nyilatkozatában megerősítette, hogy továbbra is bízik játékosaiban:

"Nem rendült meg a bizalmam a játékosaimban, hiszen igenis nagyon jók. Kicsit lassúak vagyunk ugyan elöl, de ezért nem kell alapvetően felforgatni a csapatot. Két védekező középpályással fogunk játszani, meg talán egy támadóbb felfogású szélsővel, hsizen arróla  területről hiányzik egyelőre valami. Messinek meg azért nem megy jól, mert az ellenfelek nagyon is ismerik, és tudják, hogyan érjék el, hogy ne maradjon területe. De nekünk akkor is nyugodtak kell maradnunk. Még van egy meccsünk Costa Rica ellen, tehát simán lehet öt pontunk a csoportkör végére."

Ezzel a nyilatkozattal csak az a baj, hogy tudtommal a Barcelona ellenfeleinek is lett volna már ideje kiismerni Messit, legalábbis Sir Alexnek és José Mourinhónak mindenképp. Másrészt, talán egy kicsit késő van már az ötleteléshez, ráadásul az alapelven tényleg nem fog változtatni Batista. Mondjuk, ha az argentinok túljutnak a csoportkörön, és rossz játékkal megnyerik a Copát, akkor a fanyalgók úgyis elhallgatnak, a 2014-es focivébé meg olyan messzi van még...

Az ESPN.com honlap összeszedett néhány nyilatkozatot Lionel Messiről, akinek a válogatottban nyújtott teljesítménye mindig is megosztotta az argentin közvéleményt. Mivel innen Európából nehéz okosnak lenni Latin-Amerikát illetően, mindig érdemes megnézni, hogy odaát mit gondolnak arról a világklasszis labdarúgóról, akinek Barcelonában összejött minden, de nemzeti színekben még valóban nem hozta ki magából és csapatából azt, amit a szurkolók joggal várnak tőle.

Pedig erre most minden esélye meglehet, legalábbis az ESPN cikke ezt sugallja. Amióta ugyanis Sergio Batista Argentína szövetségi kapitánya, azóta az ő saját bevallása szerint is egyre inkább teret nyer az a filozófia, hogy amíg Maradona régi felfogása a "Mascherano + 10 másik" felállás volt, addig őszerinte a "Messi + 10" az egyetlen járható út, csak valahogy a csapatot is ehhez kellene igazítani.

Mauro Rosales, a River Plate egykori középpályása a következőt mondta Leóról: "Ő a legjobb a világon, és szerintem a szövetségi kapitány is azt akarja, hogy ahhoz hasonlóan támogassák a csapattársai, ahogy azt a Barcelonában Xavi, Iniesta és Alvés megteszik. Meg akarja találni azokat a játékosokat, akik munkájukkal megadják Messinek a lehetőséget, hogy többet tudjon nyújtani a válogatottban is."

Habár a természeti katasztrófa után Japán újra kezd magára találni, a nemzeti gyász idején nem tartották szerencsésnek csapatot delegálni a júniusban Csehországban rendezendő Divízió I-es InLine Hockey, azaz görhoki világbajnokságra. Helyettük Argentína csapata lesz a beugró, és Magyarország válogatottja a vébé első játéknapján, június 19-én Pardubicében rögtön a dél-amerikaiakkal mérkőzik meg. Ezúton is szeretnék minden jót kívánni a Japán görhokisoknak, és egyúttal kifejezni reményeimet, hogy jégkorongozóikkal is találkozhatunk még az idén idehaza.

Argentína, ötödosztály, tömegverekedés. A játékvezető a játékosokat, cseréket, edzőket és szurkolókat is kiállította, és 36 embert írt be a jegyzőkönyvbe. Rekord. A videón 2:10-től jön a lényeg.

A lengyel Jacek Czachor tűnik elő a sötétségből valahol Argentínában, a 2011-es Dakar rali helyszínén.

A kép forrása:  Reuters hírügynökség.

Sok olyan focicsapat van, amelynek neve nem pusztán az otthont adó várost vagy kerületet jeleníti meg, hanem van benne valami előkelő, valami egyedi vagy valami furcsa. Ilyenkor joggal merül fel a kérdés, hogy „honnan a név?”. Nos, pár esetnek utánanéztem. Jöjjenek hát a nevek a foci hőskorából, amikor az alapító atyák tele voltak optimizmussal!

A labdarúgást számos politikai rezsim próbálta saját képére formálni, vagy eszközként felhasználni hatalmának stabilizálásához és a mindennapi propagandához. Sorozatunkban szemezgetünk a múltbéli rendszerek között, megpróbálva megérteni, hogy mi miért történt akkoriban.  Ma az óceán túloldalára, Argentínára vetünk egy pillantást, ahol mindig könnyen forróvá válik a helyzet.